Író, egyetemi oktató. Kolozsváron él a családjával. Szülővárosában, a Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett, majd a BBTE filozófia szakán szerzett oklevelet. 2012-ben az Színház és FIlmművészeti Egyetemen védte meg doktori dolgozatát. 

Alapítója és 2005-től 2009-ig főszerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2017-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője, 2019-től pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézetének főállású oktatója, ahol forgatókönyvírást, kreatív írást, és filmtörténetet tanít.

Zelk Zoltán – Weöres Sándor és Szabó Lőrinc kortársaként – meghatározó szerepet tölt be a magyar gyermeklíra történetében. Verseiben a népdal képi világának egyszerűségét fedezhetjük fel, meséi finom líraisággal szólnak a természetről, sok humorral az állatvilágról. Egyik méltatója, Rigó Béla szerint ha nincs Weöres Sándor, talán Zelk Zoltán gyerekversmintája fémjelzi a korszakot. Zelk Zoltán versei és meséi a magyar gyermeklíra alapművei, a bölcsődei és óvodai gyermekfoglalkozások népszerű kellékei, számos tankönyv, antológia elengedhetetlen anyagai.

ZSOLDOS PÉTER (1930–1997) a magyar sci-fi legendás alkotója. Az Alföldön született 1930-ban, Szentes határában. Tizenöt esztendős korától írónak készült, mégis a Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A Magyar Rádiónál helyezkedett el szerkesztőként, és közben pszichológiát is tanult.

Az 50-es években kezdett ismerkedni a sci-fi műfajával, kedvenceivé Bradbury és Lem moralista eszmeiségű művei váltak. Munkája mellett írta meg valamennyi regényét: A Viking visszatér (1963), Távoli tűz (1969), A feladat (1971), Ellenpont (1973), Portré négy ülésben (1979), A holtak nem vetnek árnyékot (1983), Az utolsó kísértés (1988). A feladat, illetve A bunker című tévéjáték forgatókönyve is társszerzőként a nevéhez köthető.