Vajda Éva 1970-ben született Kaposváron, ott érettségizett. A Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte első diplomáját, később tanult jogot és kommunikációt az ELTE-n, majd politikatudományból is szerzett egy MA fokozatot a Közép-Európa Egyetemen (CEU).
Pályáját a Magyar Rádióban kezdte gazdasági újságíróként, később az írott műfajra váltott, a Magyar Narancsnál kezdett írni. Oknyomozó újságíróként szerzett magának hírnevet, az Élet és Irodalomban (ÉS) 1998-2000 között megjelent cikkeit a Postabankról, a Globex holdingról, a KH bankról és az Orbán család bányavállalkozásairól a mai napig rendszeresen idézik. Az ÉS után több mint három évig dolgozott az Open Society Institute (OSI) mediaprogramjánál, majd egy évig a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. 2005-ben tért vissza ismét az újságíráshoz: az akkor még Spiegel-tulajdonú Manager Magazin főszerkesztőhelyettese lett. A Magyar Telekom korrupciós botrányairól írott cikkeiért megkapta az év oknyomozó újságírója díjat 2006-ban, és a vezetése alatti időszakban a szerkesztőség is több díjat nyert. 2008 és 2010 között az Index külsős szerzője lett, és projekteket vezetett a Tasznál és a Transparency International-nél (TI). Mong Attilával 2009-ben írt tényfeltáró könyve, az Ártatlanok kora azzal foglalkozik, hogy mi történt a nagy gazdasági bűncselekményekkel az igazságszolgáltatásban. Ezen kívül több kötetben publikált, szerkesztett oknyomozó könyvet, írt tananyagot és több mint tíz évig tanított újságírást itthon és a Balkánon, valamint a volt Szovjetunió országaiban. 2010-ben, fia születése után váltott és vállalati csalásfelderítéssel kezdett foglalkozni: először a Mávnál dolgozott, majd egy nemzetközi cég vezető munkatársa lett. Jelenleg egy közép-európai régiós pozícióban dolgozik Prágában.
Varga Katalin (1928. március 26. - 2011. augusztus 4.) „Négy gyermekem van. Ennek köszönhető végeredményben, hogy gyermekkönyveket is írni kezdtem, mert nem készültem gyermekírónak…” – vallja önmagáról Varga Katalin, a számos népszerű mesekönyv és ifjúsági regény szerzője. S valóban, irodalmi pályája költőként indult. Első könyve verseskötet volt, A megszökött gyermekkor címmel jelent meg 1960-ban. Később A második ég (1963), Az égő csipkefa (1966), A szavak számüzetése (1969) című verseskötetei mellett 1974-ben Árpa és gödölye című regényével prózaíróként is jelentkezett. Gyermekkönyvei a kisiskolások kedves olvasmányai voltak, s napjainkban képes mesekönyvei, írást-olvasást tanító verses meséi reneszánszukat élik. A kisgyerekek még ma is a Gőgös Gúnár Gedeonból tanulnak meg olvasni, a Mosó Masa Mosodájából helyesen írni. Bonca-történetei nem csupán könyvben, hanem a filmvásznon is nagy népszerűségre tettek szert, a Kisbence, A zöld torony vagy Piskóta című regényei még most is üdítő olvasmánynak számítanak.
