Vajda Éva 1970-ben született Kaposváron, ott érettségizett. A Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte első diplomáját, később tanult jogot és kommunikációt az ELTE-n, majd politikatudományból is szerzett egy MA fokozatot a Közép-Európa Egyetemen (CEU).

Pályáját a Magyar Rádióban kezdte gazdasági újságíróként, később az írott műfajra váltott, a Magyar Narancsnál kezdett írni. Oknyomozó újságíróként szerzett magának hírnevet, az Élet és Irodalomban (ÉS) 1998-2000 között megjelent cikkeit a Postabankról, a Globex holdingról, a KH bankról és az Orbán család bányavállalkozásairól a mai napig rendszeresen idézik. Az ÉS után több mint három évig dolgozott az Open Society Institute (OSI) mediaprogramjánál, majd egy évig a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. 2005-ben tért vissza ismét az újságíráshoz: az akkor még Spiegel-tulajdonú Manager Magazin főszerkesztőhelyettese lett. A Magyar Telekom korrupciós botrányairól írott cikkeiért megkapta az év oknyomozó újságírója díjat 2006-ban, és a vezetése alatti időszakban a szerkesztőség is több díjat nyert. 2008 és 2010 között az Index külsős szerzője lett, és projekteket vezetett a Tasznál és a Transparency International-nél (TI). Mong Attilával 2009-ben írt tényfeltáró könyve, az Ártatlanok kora azzal foglalkozik, hogy mi történt a nagy gazdasági bűncselekményekkel az igazságszolgáltatásban. Ezen kívül több kötetben publikált, szerkesztett oknyomozó könyvet, írt tananyagot és több mint tíz évig tanított újságírást itthon és a Balkánon, valamint a volt Szovjetunió országaiban. 2010-ben, fia születése után váltott és vállalati csalásfelderítéssel kezdett foglalkozni: először a Mávnál dolgozott, majd egy nemzetközi cég vezető munkatársa lett. Jelenleg egy közép-európai régiós pozícióban dolgozik Prágában.

Váradi Péter/Váradi Ferenc Szegeden született. A szegedi Kegyesrendi (Piarista) Gimnáziumban érettségizett 1944 tavaszán, közvetlenül az ország német megszállása után. A háborús rémségek elmúltával 1945-ben elkezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, ahol 1949-ben a vegyészeti diplomája után megszerezte a Doktorátust.

Mióta élek, mesélek. Sokáig voltam egyke, talán ennek is köszönhető, hogy viszonylag gyorsan megtanultam képzelt barátokat teremteni, vagy életet lehelni tárgyakba: gáztűzhelybe, személyautóba, fületlen bögrébe, utcán talált kavicsba.

Középiskolai tanárom szerint az a szuperképességem, hogy a semmiről is tudok élvezhetően írni egy fél oldalt.

Szerencsére gyakran jutnak eszembe valamik is, amik leggyakrabban gurulnak – mégiscsak 2 fiúgyermek édesanyja vagyok, az autóbolond férjemről és hűtős Imibáról, az apósomról ne is beszéljünk.

Van diplomám, de ez nem erre a lapra tartozik, mivel leginkább a számokhoz, százalékokhoz és csupa effajta humortalan dologhoz köthető. Nem untatnálak a részletekkel.

2016 óta az Író Cimborák gyerekirodalmi alkotóközösség tagja vagyok.

Első könyvem 2019-ben jelent meg.

Az utolsót 2083. július 4-én, a 100. születésnapomon szeretném bemutatni neked. Remélem, ott leszel!

Varga Katalin
(1928. március 26. - 2011. augusztus 4.)
„Négy gyermekem van. Ennek köszönhető végeredményben, hogy gyermekkönyveket is írni kezdtem, mert nem készültem gyermekírónak…” – vallja önmagáról Varga Katalin, a számos népszerű mesekönyv és ifjúsági regény szerzője. S valóban, irodalmi pályája költőként indult. Első könyve verseskötet volt, A megszökött gyermekkor címmel jelent meg 1960-ban. Később A második ég (1963), Az égő csipkefa (1966), A szavak számüzetése (1969) című verseskötetei mellett 1974-ben Árpa és gödölye című regényével prózaíróként is jelentkezett. Gyermekkönyvei a kisiskolások kedves olvasmányai voltak, s napjainkban képes mesekönyvei, írást-olvasást tanító verses meséi reneszánszukat élik. A kisgyerekek még ma is a Gőgös Gúnár Gedeonból tanulnak meg olvasni, a Mosó Masa Mosodájából helyesen írni. Bonca-történetei nem csupán könyvben, hanem a filmvásznon is nagy népszerűségre tettek szert, a Kisbence, A zöld torony vagy Piskóta című regényei még most is üdítő olvasmánynak számítanak.

Művészettörténészként végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A diploma megszerzése óta múzeumpedagógusként dolgozik a Szépművészeti Múzeumban. Több, gyermekeknek szánt művészetpedagógiai kiadvány szerzője. Kisgyermekes anyukaként kiemelten fontos küldetésének tartja a lehető legkorábban megkezdeni a képzőművészet, a kultúra megismertetését, valamint az esztétikai érzék fejlesztését.

Vaskor Gréta meseterapeuta, család- és párterapeuta, mesemondó. Központi szerepet kap nála a mesékkel és családrendszerrel való munka. Mesékkel való tevékenységében a narratív gondolkodás, a rendszerszemlélet és Vladimir Propp morfológiai megközelítése hat leginkább. Egyaránt kísér egyéni önismereti folyamatokat, tart tematikus mesecsoportokat, ír, előad, valamint tanítja a mesék mélyebb megértését, megnyitását és felhasználhatóságát. Szeret meseváltozatokkal dolgozni, és megmutatni azt, hogy mennyi színe és minősége van a női és a férfi meseszereplőknek, illetve az állatszereplőknek. Különböző mesei és lélektani témákat kapcsol össze, és értelmezési keretet ad mindezeknek. Célja, hogy megnyitható és átadható legyen mindaz a tudás, tapasztalat és gazdagság, amely ott rejlik a mesékben. Célja, hogy biztonságosan, érthetően, rendszerben lehessen a meséket az önismereti munkában használni. Társszerzője a Kinek a sorsa? − Transzgenerációs örökség a mesékben és a terápiában című, 2023-ban megjelent könyvnek.